ODPictures Art Studio Kft – Budapest – All rights reserved!

A retusált arc fölé 50%-os szürkével kitöltött új, overlay módra állított rétegre ha finom monochrome, véletlenszerű zajt tesztek és ezt a zajt emboss filterrel kicsit térbelivé “duzzasztjátok”, majd ezt a réteget 150-300%-os nagyítással a meglévő eredeti bőr részletességéhez igazítva nagyítjátok, akkor olyan pórusos bőrfelületet kaptok, amit rétegmaszkkal lehet a kényszerűségből simára gyalult felület helyére festeni lágy ecsettel, hogy ott természetes bőrfelület legyen, ne plasztik üresség. (via Szántai Gábor)

• a fotográfia küzd azért, hogy önálló művészetként ismerjék el és ne fizikai alkalmazásként – ezért a fotókat igyekeznek a festményekhez hasonlóvá tenni

• első fecskék:

• kompozit fotográfia:

• 1850-es évek

• elkülönül a piktorializmustól (európai festőies fotográfiai irányzat)

• elkülönül a fotoszecessziótól (amerikai festőies fotográfiai irányzat)

• a fotoszecesszió és a piktorializmus is elkülönül egymástól (térben)

• Oscar Gustav Reilander: Az élet két útja c. feldolgozását, 30 db dagerrotípiát felhasználva, egyesítve

• Henry Peach Robinson: A haldokló búcsúja – 5 db negatívból passzintja ösze – ablakban a Halállal – mint egy HDR – kinn és benn is vannak részletek, nagy kontrasztátfogás

• Alvin Langdorn Coburn

• 1900-as évek elején

• Zsákucta az eljárás: visszanyúltak a festészet témáihoz, nem ábrázoltak sebességet, dinamikát, eléggé limonádé volt ez a korszak

• tény: a legdrágábban elárverezett fotográfiák: a piktorialista és fotoszecessziós képek: (http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_most_expensive_photographs)

• közjáték: vintage copia: a negatívról végtelen számú kópiát készíthetünk. Kitalálják a vintage copiát, amit a szerző készít a negatívról, kb. 30 darabot, majd belevág a negatívba, megkarcolja, stb – így már nem lehet eredeti képet másolni, ergó megnő az eredeti 30 kép értéke

• piktorialista (Európa):

• Robert Demachy

• Hugo Erfurth

• Hofmeister-fivérek

• fotoszecessziós (Amerika):

• Edward Steichen: A tó holdfény

• “az emberi szem sem lát mindent élesen, ergó a fotográfiában sem szükséges az élesség”

• Alfred Stieglitz: A fedélköz c. képe a legkiemelkedőbb – folthatás, új látásmód (?)

• nemes eljárások

• a piktorialisták és fotoszecessziós eljárások

• pigmentnyomat

• szénnyomat

• guminyomat

• olajnyomat

• ozotípia

• ozobróm eljárás

• enyvnyomat

• brómolaj-nyomat

• karbronyomat (sic!)

• pinatípia (sic!)

• brómolajnyomat:

• vastag, jó nedvszívó képességű papírra fényérzékeny réteg, fekete-fehér réteg létrejötte, majd cserző eljárás: ahol fehér volt a papír, ott a víznek ellen fog állni ezentúl, tehát vízhatlanná váik. Ekkor beáztatják vízbe, a papír megszívja magát ott, ahol nem cserzett. Oldalról dombormű-hatásúvá válik. Fognak egy jó nagy ecsetet (őzpataecset), belemártják festékbe, és a kép felületét lefestették vele. Így a domború felület miatt nem lett minden színes az ecsettől. Így lett festmény-hatású a fotó

• fotóalapú, de festék a kép alkotó anyaga

• ezekből sem tudok kettő ugyanolyat csinálni = egyedi darabok

• piktorialisták s fotoszecessziósok eszközei:

• kontúrlágyítás

• festői témaválasztás

• hiba az élesség

• elmozdultak az egyéni látásmód irányába

—————————————————————————————————————————-

Stieglitz és Coburn útkeresése

1910 novemberében az amerikai Albright Galéria (Buffalo, New York állam) nagyszabású nemzetközi kiállításon mutatta be a piktorialista fotográfia képviselőit. A kiállításnak, melyen 65 szerző 600 képe szerepelt, 15 ezer látogatója és óriási sajtóvisszhangja volt. Hatalmas győzelem volt ez a hivatalos (értsd: az amatőr klubokban és szalonokban látható) fotográfia fölött. Valami mégsem stimmelt.

A kor legérzékenyebb fotóművészei, mindenekelőtt Stieglitz és Coburn, valamint kritikusai érezték: a piktorializmus immár kifáradt, modorossá vált, önmagát ismétli csupán. Az impresszionista és szimbolista festészetre alapozó esztétikája korszerűtlenné, kézműves technikái követhetetlenné váltak. Új utakat kell találni – de merre keressék?

Stieglitz a 291 galériában már 1908-tól kezdve, a Camera Work-ben pedig 1910-től egyre kevesebb fotót mutatott be. Ehelyett Rodin, Picasso, Braque, Matisseműveit és az afrikai és ázsiai „primitív” művészetet igyekezett közvetíteni az amerikai közönségnek, fölbecsülhetetlen szolgálatot téve ezzel a modern amerikai képzőművészetnek és befogadói kultúrának – de ebből önmagában még nem születhetett meg az új fotográfiai stílus. Az irány, a modernista szemlélet jó volt, csak nem lehetett egy az egyben a fotográfia nyelvére lefordítani.

Pedig Stieglitz a saját fotóművészetében is jó irányban keresgélt, amikor New York-i látképeiben egyre határozottabb lépéseket tett az absztrakt és fotószerű fénykép felé. Ennek az útkeresésnek legszebb példája a Fedélközcímű képe (1907), melyről később úgy nyilatkozott: ha csak ez az egyetlen műve maradna fönn az utókor számára, elégedett lenne a sorssal.

Stieglitz biztos szemmel választotta ki Coburn premodern szellemű képeit is, amikor 1908-ban közlésre méltó fotót keresett lapja számára. Az érem másik oldala, hogy Coburn legabsztraktabb, leginkább modernista képei ebből a korszakából, a Polip(1912)és Az ezer ablak(1912), már nem a Camera Work-ben jelentek meg, Coburn pedig még ebben az évben áttelepült Angliába. Ez utóbbi tények a piktorialista modorosságokat elhagyni kívánó két nagy művész belső bizonytalanságáról, az orientáció hiányáról árulkodnak.

viasznegatív

• 1851 – feltalálás

• talbotípia továbbfejlesztése

• gallus-savas eljárás, gallus-sav mint előhívó vegyszer

• nagy kontrasztáfogású

• lásd: Gustave LeGray tengeri látképei

kollodiumos nedves eljárás

• 1851 – feltalálás

• frederic scott archer a feltalálója

• hordozóanyag: üveg!

• kollodiumréteg az üvegen

• kollodium: alkoholban oldott lőgyapot; szirupszerű, mézszerű

• kötőanyag: kollodium. érzékenyítő: ezüstnitrát. hordozó: üveglap

• kollodium: nedves állapotban fényérzékeny, szárazon nem fényérzékeny. mai napig nem tudják a kémikusok megválaszolni azt a problémát, hogy miért. ha kiszáradt, akkor már nem lehet tovább kezelni

• feloldó képesség: vonalpár/négyzetméter (Leica: 400). a kollodiumosé 2000!, tónusgazdag, rendkívül szép felvételek – ezért nagyon népszerű, elterjed

• mivel az üvegnek nincsenek rostjai, ezért sokszorosítható (ellenben a papírral)

• 1900-as évekig használják

• a “száraz lemezek” szorítják ki (George Eastman feltalálása, aki a Kodak megalapítója)

albuminos üvegnegatív

• jean-marie taopenot fedezi fel

• mint a kollodiumos nedves eljárásnál, csak az üvegre kollodiumot ÉS tojásfehérjét is tesz – megvédi a kiszáradástól a kollodiumot – két hétig kb.

• “kulináris fotográfia”, félszáraz lemez

Bisson-fivérek

• Alpokban fotóznak

• az elsők, akik fényképezővel megmásszák a Mont Blanc-t

• harmadszori nekifutásra sikerül megmászni

• sok az asszisztens, hordár (25 fő)

• 1870-es évek

• albuminos eljárás

• komoly probléma: galériát nyitnak: alul lakott LeGray, felül a Bisson fivérek. Mindketten tönkrementek, mivel a Bisson-fivérek ingyen fotóznak, így senki nem fizet LeGray-nek, és az ingyenmunka is deficites

Matthew Brady

• amerikai, tudósító és kevésbé utazó

• pl. LIFE címlapján Lincoln elnök fotóját ő készítette

• amerikai polgárháborút fotózza – 1861-65

• híres fotós

Szathmáry Pap Károly

• krími háború 1853-56

• haditudósító

• beállított képek

LeGray

• tengeri látképek

• átfogás

• retusált is!

Divald Károly

• dokumentarista, városi munkák (pl. Vígszínház) + TÁTRA:

• Lomnici-csúcs, Gerlachfalvi-csúcs, Dobsinai jégbarlang, Ostrava-hágó, Csorba-tó

• barlangok

Klössz György

• városfotós, dokumentarista, beállított

• Budapest anno c. kötetben láthatóak képei

• szegedi árvíz, felvidéki kastélyok, budapesti városrendezések

• műszaki fényképezőgép nélkül is kiküszöböli a perspektívatorzítást: magasra megy (háztetők, szekerek teteje)

• nyomdája van

• restaurálja a Petőfi-dagerrotípiát (más is, de ő először)

Orbán Balázs

• az első néprajzos fotós

• A Székelyföld leírása c. könyv írója és fotósa

• Szeikefürdő (Orbán sírja)

Salomon August Andrée

• svéd expedícióvezető

• szeretné hőlégballonnal átrepülni az Északi-sarkot

• 2-3 nap után lezuhannak

• később, 1930-ban megtalálják a hőlégballon maradékát, és előhívják a negatívokat – a hideg konzerválta a képeket

• Rasmussen (újabbkori sarkkutató): megtalálja az eszkimóknál a három embert, Andréékat, illetve a hírüket: mert megölték őket egy jegesmedve elejtése miatt. Az eszkimók nem hitték el, hogy egy durranó bot messzebbről öl, mint a vetett botok

tükröződésmentesítés:

• rétegvastagság: lambda / 4 (lambda = hullámhossz)

color conversation-szűrők:

• műfény napfénnyé, vagy

• napfény műfénnyé

• ergo: kék szűrő a halogénizzók elé, vagy

• sárga szűrő a napfénybe

polárszűrő:

• bizonyos szögből érkező fényeket kiszűri – mint egy ‘kerítés’, úgy működik

• a nem párhuzamosan mozgó fénysugarakat kiszűri

• vízről, üvegfelületekről, páráról leszedi a tükröződést

• fémfelületekről nem tudja leszedni a tükröződést

• lineáris és cirkuláris van (a lineáris megzavarhatja a fókuszt és a fénymérést; ha két lineárist egymással szembe forgatok, akkor semmi fényt nem enged át – azért a cirk. pol. nem ennyire tökéletes, cserébe lehet vele rendesen fényt mérni és fókuszálni

Neutral Density:

• ND – pl. Cokin [koken] gyártmányú szűrők

• denzitás = fény át-nem-eresztés képessége, sötétedési mérték

• gradiens = átmenetes

• négyzetes vagy kör alakban az objektív frontlencséje elé

vörös szűrő:

• az eget sötétíti, kiszűri a kékeszöldet az égből (a szűrő mindig a komplementert szedi ki a képről)

• filmes szűrők még: pl. sárga kiszűri a lilát stb.

• soft filter (magyar találmány) - !!! a lágy kép nem életlen kép !!!

————————————————————————————————————————————————-

tif:

• megjegyzi az első képpontot, majd a másodikat, és így egymás után külön-külön a képpontokat

• veszteségmentes

• nyomdai célokra

jpg:

• koordinátageometriai elvek mentén tömörít: megadja a színek középpontját, vagy határpontját, csúcspontját, színét (összevonja a területeket, homogénné teszi vagy átmenetessé, görbéket keres, szögeket, köröket és négyzeteket) – és nem egyenként nézi a pixeleket, ahogy a .tif

• internetre

png:

• képes megjegyezni az átlátszóságot (ellenben a többi formátummal)

• pár kockát loopolhatóan, újraindulóan meg tud jegyezni – animálható kép, nem túl jó minőségben

• hatképes animációnál hat különböző képet jegyez meg = elég nagy méret

raw:

• nyers adatmennyiség; a fehéregyensúly általa később is állítható

• a raw fájltípus és nem kiterjesztés (lásd: cr2 és nef, dng)

• digitális negatív

bitmap, bittérkép:

• előny: fotorealisztikus megjelenítés – részletgazdag

• hátrány: nagy méret, korlátozhatóan nagyítható (szétesés nélkül)

• bit: információ alapegysége, pixeltérkép

• anti-alias legyen bekapcsolva (cikkcakktalanítás)

• képekhez

  formátumai pl.: jpg, png, raw (cr2, nef, dng), tif

vektoros megjelenítés:

• kis méret, kevéssé részletgazdag

• grafikákhoz, logókhoz, ábrákhoz

• végtelenségig nagyítható!

  formátumai pl.: svf (=shockwave flash)