Minden arc mögött titkos arc lüktet, s ez egyre jobban csigázza képzeletemet… Nincs köztük egy se jelentéktelen. Mihelyt rájuk szegeződik a szem, vagy a fényképezőgéplencse, már nem azok. Mutassanak nekem egy ‘átlagembert’. Ilyenek pusztán távolból, elméletben vannak. Közelből és valóságban minden ember kivétel és csoda…

Kosztolányi Dezső, 1931.

Post to Twitter Post to Delicious Post to Facebook