Archive for the ‘Nincs kategorizálva’ Category

Kosztolányi ismét

Minden arc mögött titkos arc lüktet, s ez egyre jobban csigázza képzeletemet… Nincs köztük egy se jelentéktelen. Mihelyt rájuk szegeződik a szem, vagy a fényképezőgéplencse, már nem azok. Mutassanak nekem egy ‘átlagembert’. Ilyenek pusztán távolból, elméletben vannak. Közelből és valóságban minden ember kivétel és csoda…

Kosztolányi Dezső, 1931.

Post to Twitter Post to Delicious Post to Facebook

Kosztolányi és a fotográfia

Július közepén történt.

Ültem a piros metrón, Kingának vittem esküvői fotókönyveket. De, hogy ne teljen kihasználatlanul az idő, olvastam. Kosztolányi: A rossz orvos c. regényét két nappal azelőtt vásároltam meg az antikváriumban, ahol a hugom dolgozott. 600 magyar forintért. Ez az összeg már tiszteletlenség, nem? – De nem erről szeretnék beszélni. Ültem a metrón és belemerültem a könyvbe. Arról olvastam éppen, hogy egy házaspár egyetlen gyermekét félrekezelték, aki így meghalt, s Kosztolányi a szülők e fájdalmán keresztül tanítja életre az olvasót. Ezek a témák önmagukban is megrázzák az embert, de a poén még csak most következett.

Lapoztam.

A következő oldalon más regény kezdődött, pedig én azt hittem, hogy a kötetben csak egy regény van… A rossz orvos egy olyan ponton ért véget, amire abszolút nem számítottam. A nő és a férfi beszélgetett. Gyermekük halála után, a válásuk után, tönkrement életük alkonyán.

Az utolsó mondat ez volt:

“De nem bocsájtott meg nekik senki.”

És most, kedves Doma, megérkeztél. Astoria. Menj fel, és add át Kingának a fotókönyveket. Sok erőt kíván:

Kosztolányi Dezső

Post to Twitter Post to Delicious Post to Facebook

Objektívek leképzési hibái

Asztigmatizmus: (ovális torzítás, pont nélküliség, tengelyferdülés)

Az objektív fókusza eltérő két egymásra merőleges síkban. Ovális torzítás keletkezik vagy a képpont két egymásra merőleges vonallá alakul. Ez a hiba független az objektíven áthaladó színektől. Oka, hogy az optikai tengelytől viszonylag távol eső tárgypontból kinduló fénysugarak közül a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók és függőleges síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek (lásd az ábrát). Az elméleti egyesülési pont környezetében, a fénysugár tengelye mentén eltolva, pont helyett függőleges illetve vízszintes vonalat rajzolnak. A függőleges és vízszintes sugarak egyesülési pontjai között a tárgypont képe ellipszis, illetve két keresztezteződő ellipszis formájában jelenik meg.

Mértéke az optikai tengelyhez viszonyított beesési szög növekedésével növekszik.

Az asztigmatizmus kiküszöbölése két különféle üveganyagból (vagy műanyagból) készült lencse egymáshoz illesztésével, valamint a rekeszszerkezet helyzetének helyes megválasztásával lehetséges.
Az ilyen technológiával készült lencséket anasztigmátoknak, a két ilyen anasztigmatikus lencsetagot (rendszerint elöl és hátul) tartalmazó objektíveket kettős anasztigmátoknak nevezik.

Fontos tudni, hogy az asztigmatizmus mértéke a rekesz  szűkítésével hatásosan csökkenthető, korrigálható.

Szférikus aberráció: gömbtorzítás (nem pontszerű kép, szóródások, lágy pontszél)

Az optikai tengellyel párhuzamosan, de különböző magasságokban belépő fénysugarak eltérő távolságokban fókuszálódnak. Rekeszeléssel javítható hiba. Ha a rekesz értéket növeljük, vagyis „a blendét szűkítjük”, az objektív lencse külső széle nem vesz részt a képalkotásban, ezáltal a hiba megszűnik.

A szférikus aberráció oka, hogy a lencse optikai tengelyében és a lencse szélső részein nem azonos a lencse gyújtótávolsága. Domború lencséknél az optikai tengelytől távolodva egyre csökken a gyújtótávolság, így az egy pontból kiinduló, a lencse közepén és szélein is áthaladó fénysugarak nem egy pontban egyesülnek, hanem ún. szóródási kört rajzolnak az elméleti egyesülési pont körül. Homorú lencséknél ez a hiba ellentétes irányban lép fel, így két megfelelő üveganyagból készült lencse összeillesztésével a hiba minimálisra csökkenthető. Ez a módszer egyébként más lencsehibák hatásait is csökkenti. A szférikus aberráció kiküszöbölése manapság már lehetséges nem gömbfelületekkel határolt, ún. aszférikus lencsetagokkal is, ugyanis az előre megtervezett speciális (változó) görböletü lencséknél elérhető a sugárirányban növekedő gyújtótávolság-változás minimálisra csökkentése. A szférikus aberráció a rekesznyílás szűkítésével csökkenthető, mivel a lencse szélső részein áthaladó fénysugarak kirekesztésével csökken a szóródási körök átmérője.

Kromatikus aberráció: színhiba (kép határvonalain színes szegély „pl. lilás, kékes”)

A különböző hullámhosszú fénysugarakat a lencse másként téríti el (lásd: prizma; a szivárvány színeire bontja szét a rá eső fényt: az ibolyától a vörösig), legerősebben az ibolya – kék -, legkevésbé a vörös fény törik meg. Leggyakrabban teleobjektíveknél fordul elő, ugyanis minél távolabb van a frontlencse az érzékelő síkjától, annál nagyobb mértékben hajlik el a fénysugár (a hosszabb út miatt). Másik lencsetag hozzáillesztésével korrigálhatják gyárilag.

Ez a hiba is tág rekesznél jelentkezik a leginkább, és rekeszeléssel javítható, javítandó.

A kromatikus aberráció manapság fél pillanat alatt, könnyen javítható akár Photoshopban, akár Lightroomban. És kell is javítani!

Kóma: üstökös hiba (egyenetlen intenzitású eloszlás)

Az objektív szélein belépő fénysugarak más magasságban metszik a fókuszfelületet, mint az objektív közepén belépők. Ennek eredményeként egy pontforrás képének az intenzitás eloszlása nem lesz szimmetrikus, hanem elnyúlt, üstökösszerű alakot ölt.

A kóma a lencse optikai tengelyével viszonylag nagy szöget bezáró, beeső fénysugarak szférikus aberrációjából adódik. Nagy beesési szög esetén a lencse külső részei által rajzolt szóródási körök középponjai nem esnek egybe a lencse beljebb lévő részei által rajzolt szóródási körök középpontjaival, így végeredményként nem szabályos szóródási kört, hanem az elméleti találkozási pontból kiinduló üstökösszerű csóvát kapunk. A kóma leginkább a képmező széle felé mutatkozik, és elsősorban a nagyfényerejű nagylátószögű objektíveknél figyelhető meg. A szférikus aberrációnál ismertetett megoldásoknak köszönhetően a mai objektíveknél -kivéve a nagyfényerejű nagylátószögű objektíveket- jelentősége elhanyagolható. A teljesen szimmetrikus felépítésű objektívek gyakorlatilag kómamentesnek tekinhetők. A kóma mértéke rekeszeléssel csökkenthető.

A kóma sem mindig hiba, csak tudni kell vele bánni. Koncertfotók esetében például néha kifejezetten előnyös, ha plusz fényforrások, színek jelennek meg a képen.

Torzítások: (hordó, párna)

A torzítás némiképpen különbözik az előbbi hibáktól, ugyanis nem a kép élességére, hanem annak méretére, a skálázásra van hatással. Amennyiben a képskála nő a tengelytől mért távolsággal, akkor pozitív torzításról vagy párnahibáról beszélünk, ellenkező esetben negatív, vagy hordótorzításról.

Az objektívtől alapvető elvárásunk, hogy a lyukkamerához hasonlóan ún. ortoszkópos képet hozzon létre, tehát az optikai tengelyre merőleges tárgysíkon lévő téglalapról a képsíkon is téglalap jelenjen meg. Ez optikailag azt jelenti, hogy az oldalnagyítás független legyen a tárgynagyságtól. A valóságban sajnos ez soha nem teljesül. Ha a kép szélei felé haladva csökken az oldalnagyítás, akkor hordótorzítás, ellenkező esetben párnatorzítás alakul ki. Nagyon régen, amikor a fényrekeszek az objektíven kívül voltak, a torzítás komoly problémát jelentett. A belső fényrekesz sokat segített ennek megoldásában. Az erősen aszimmetrikus felépítésű objektívekben ma is látható, zavaró mértékű lehet.

A hordótorzítás jellemzően a nagylátószög, a párnatorzítás a tele állás velejárója.

Vignettálás (peremsötétedés):

A kép a sarkok felé sötétedik. Ennek oka lehet az objektívbe bejutó fény útjába kerülő tárgy, pl. egy rosszul felhelyezett napellenző. Másik forrása az ilyen hibáknak a lencserendszer tökéletlensége. Rekeszeléssel – mint annyi más objektívhiba – ez is eredményesen javítható.

Ezt az effektet sokszor használják, ha a képnek hatásvadász drámaiságot vagy régies hangulatot akarnak adni. Ez esetben a vignett, mint jelenség nem hiba, hanem költői eszköz a fotós kezében. De mint oly sok mást, ezt sem szabad eltúlozni, és ez sem áll jól minden képnek.

A cikk elkészültéért köszönet illeti a szinap113ebkf-et, valamint a prohardvert, a pixinfót, a fotósokvilágát és Nagy Krisztiánt, valamint a google-t. :)

Post to Twitter Post to Delicious Post to Facebook

Nyerj fotózást és ékszert!

Mindig is szerettél volna magadról olyan fényképeket, amiken tündökölsz, és büszkén mutogathatod a barátoknak, rokonoknak? Egy kisebb vágyad valósulna meg, ha igazán romantikus fotósorozat készülne Rólad és Párodról? Esetleg egy különleges, kézzel készült ékszer is feldobná a napod, ha a Tiéd lehetne? Szeretnéd mindezt még karácsony előtt megnyerni?

Ez a játék a KreAlma ékszerek, és Orbán Domonkos fotós közös játéka. Mindkettőnk megtalálható Facebookon (csak kattintsatok hozzá a linkekre, és már látjátok) is. Úgy gondoltuk, meglepünk Titeket – mintegy karácsonyi ajándékként – egy olyan nyereményjátékkal, ahol az alábbiakat nyerhetitek…

…a fődíj

- 1,5 órás fotózás (előre egyeztetett helyszínen), melynek végeredményeként a nyertes 10 db profi, retusált fényképet kap önmagáról (természetesen páros fotózás esetén mindkét személyről és a közös pillanatokról)
- egy szabadon választott ékszer a KreAlma ékszerek közül, valamint a fotózáson lehetőség lesz akár több különböző ékszerrel is a kamera elé állni.

…de ez még nem minden!

- a második szerencsés nyertes pedig, akit kisorsolunk 50-50% kedvezményt kap egy fotózás és egy ékszerrendelés alkalmával!

A játék feltételei

- A sorsoláson azok a személyek vesznek részt, akik egyaránt tagjai mind a KreAlma, mind pedig az Orbán Domonkos fotói oldalnak a Facebook-on. Taggá a két oldal lájkolásával lehet válni. Ezt a sorsoláskor ellenőrizzük, tehát aki csak az egyik, vagy csak a másik oldal tagja, azt sajnos nem tudjuk figyelembe venni.
Az első és második számú nyertest a Random.org számgeneráló program segítségével sorsoljuk ki.
- A játék 2011. november 20-ig tart, eredményhirdetés 2011. november 21-én, hétfőn lesz.

Post to Twitter Post to Delicious Post to Facebook

12. Gödöllői Szkólatábor és Premis Nagytábor – Bernecebaráti

12. Gödöllői Szkólatábor from domonkos orban on Vimeo.

Premis Nagytábor 2011 – Bernecebaráti from orsifoto on Vimeo.

Post to Twitter Post to Delicious Post to Facebook

modell portfólió – alakul

Sziasztok, rég írtam, de ennek is eljött az ideje. Nyár van, esküvőzés, és be is kell segíteni ide-oda. Szerencsére betuszkoltunk a naptárba egy modellezést is, aminek nagyon örültünk, sőt lehet, hogy furgon- és kamionfotózás is lesz, még meglátjuk. :)

A képfeldolgozás szokás szerint lassan halad, addig is mutatok egy kis agymenést, kedvcsinálót. Két kép következik: az első szerintem annyira kívánta a moziplakát feliratokat, hogy gyorsan rádobtam ezt-azt. A második kép pedig most érkezett Hollywoodból, még meleg. Azt írták a kísérőlevélben, hogy a Wonderland c. Disney&Warner Bros Co. film kapta a legjobb plakátnak járó Oscar díjat! A képen a női főszerepet játszó Reka Annus látható a díj átvétele utáni pillanatokban. :)

Na jó, nem, csak hülyéskedtünk, míg beállítottuk a Fotoking stúdiójának fényeit, és találtunk egy szobrot. :)

Köszönjük a segítséget Ágostházy Botondnak.

További képek később!

Post to Twitter Post to Delicious Post to Facebook

Return top

orbandomonkos.hu

Figyelem! Az oldalon található fotók az én szellemi tulajdonomat képezik (kivétel ahol külön jelezve van más fotós, mint alkotó). A képeket engedély nélkül felhasználni, átalakítani illetve terjeszteni nem lehet. Minden jog fenntartva!