Posts Tagged ‘modell’
előtte:
utána:
Lightroom, Photoshop, Color Efex Pro – Cross processing. Öt perc munka.
modell: Nyeste Laura
És egy kis példa retusra a fotokinges mókázásból. A felső kép csak konvertálva lett raw-ból jpg-be és méretezve, az alsó pedig… Ez hosszú. 
modell: Annus Réka
Orsival Gödöllőn, a Premontrei Gimnáziumban találkoztam először. Érdekes módon már ismert engem – fotóimról, galériámról, blogomról. Nem mondanám, hogy nem esett jól. Nagyon meglepődtem, és örültem. Beszélgettünk egy keveset a témában, és elterveztük, hogy egyszer majd, kb. május táján megejtünk egy közös fotózást, mondjuk Vácrátóton, az arborétumban.
A fuvarozást én vállaltam villámszuzukinkkal – nem sejtettem, hogy a kapu egyetlen lakatkulcsát Apa magával vitte a belvárosba… ti fűrészeltetek már le lakatot? -, modellt Orsi kerített az alkalomra. Választása Laurára esett, és tagadhatatlan, hogy jól választott. A stílust előre kitaláltuk, és váltásruha is akadt, pont amennyi kellett.
Az arborétum sok szép romantikus paddal, rejtett utacskával, hidakkal, vizimalommal, pálmaházzal, barlanggal, tulipánnal és hihetetlen, de: fával van ellátva, minden karban van tartva és tiszta, szóval nagyon megnyerő a hely. Ez a sok gyönyörűség elég inspiráló fotósnak és modellnek egyaránt; ötletben nem volt hiány, a végére jól el is fáradtunk.
Technika, tapasztalatok:
És most a képek.
Mégegyszer köszönet illeti Benkó Orsit és Nyeste Laurát, az Arborétumot, Szüleimet akik kölcsönadták az autót, és Borimat aki végig biztatott, szeretett és véleményt formált a képekről. Nélkülük ezek a fotók nem készülhettek volna el.
Volt gimnáziumi haverom és párja keresett meg két hete, hogy készítsünk fotósorozatot, mert egyetlen közös képen sem szerepelnek. Ezért egy kicsit ködös, szmogos pénteknek koradélutánján vettük cókmókunkat és elvágtattunk a Szent István Bazilikába, fölé-mellé-bele, majd a Deák téren át a Vörösmartyra. Közben volt forralt bor és kürtőskalács méregdrágán (már fut az ádventi vásár), és persze kattogott a Canon is.
Ebből a sorozatból hoztam most nektek egy puttonyra valót.
Nagy Mihály barátommal elcsíptük az ősz utolsó sugarait a Margitszigeten. Az ötlet és a szervezés neki köszönhető, nekem talán csak a derítőlap tartása (köszi, Fotoking!). Modellt Mészáros Ági állt, hála neki a lelkes közreműködésért.
Én magam kevés képet lőttem, mivel Misit és Ágit csak pár perce ismertem. Nem tudtam, mit mondhatok és kérhetek a modelltől, mennyire gyakorlott – de félelmeim később alaptalannak bizonyultak. Az egész szeánsznak volt egy kedves kis ismerkedés-jellege, melynek nagyon örültem. Kellenek az ilyen találkozások; beszéltük is, hogy össze kéne hozni egy flickr-meetinget és fotóstalálkozót akkor is, ha csak kevesen tudnak jönni.
Az ellenfényes képekhez háromféle derítőlapot használtunk: fehéret, ezüstöt és aranyat – attól függően, milyen színű fények tetszettek éppen, illetve hogy a fehéregyensúly hogyan kavarodott. Sőt, a romnál vakuval villantottunk az ezüstre (melyet simán egy fának támasztottunk, nem dőlt el mert nem volt szél), így barominagy főfényt kaptunk kamera balról, jobbról egy másik vakuval derítettünk. Ezeket olcsó ebay-triggerrel sütöttük el.
Köszi, jól éreztem magam.
Ma ismét fogtuk magunkat Borival és hátunkra vettük az állványt, ernyőt, vakut, s kimentünk ugyanarra a helyre, amelyiken kb. két hónapja Rékát fotóztuk a piros Suzukival. Tehát a helyszín nem változott (M31 egyik használaton kívüli felüljárója) – de minden más igen: nem volt piros autó, és volt egy Katink.
Egyelőre csak két kép, mert álmos vagyok, és holnaptól egyetem… Kettőtől órabeosztás a zeneakadémián. De ha jól megy majd az ipar, esetleg többet is feltolok. Ha van rá igény.
UPDATE: kerültek fel plusz képek.
Mert már rég volt, és az előzőt is nagy figyelem kísérte.
Tegnap éppen sötétedés előtt (este nyolc és kilenc óra között) Borival és Rékával kimentünk a már majdnem teljesen kész M31-es autópálya egyik, még használaton kívüli hídjára, hogy kihasználjuk a naplementét – éppen nyári zápor után voltunk -, és e csendes vidék utolsó nyugalmas óráit.
Recept: végy egy vidám színű autót, egy vakut és áteresztő ernyőt, ebay-triggert – de elsősorban két remek lányt, akikkel élmény a fotózás. Ajánlom mindenkinek kipróbálásra, és köszönöm nekik a lehetőséget, és hogy elviseltek.
És hogy miért naplementekor? …mert már utálom, hogy minden esküvőt csúcsfényben és eszméletlen kontrasztok közepette kell kreatívfotózni.
UPDATE: Varga Kati fotózása ugyanezen helyszínen
